A mi Bélánk, Matt és én 1. (Nem engem kell lefogni, Matt a tetkójára büszke.)
A mi Bélánk, Matt és én 2.
Matt karja (kislányom munkája.)
Ismerkedés a mi Bélánkkal, avagy van élet vereség után
Május 20. Miguel Alvaro Garcia alias Carlos Miguel de Santiago de Chile vs. Mario Vargas Llosa
Kérem szépen, a mai meccsünket, az MTK-KTE-t ismét a chilei bíró vezette. Már vezetett nekünk egy találkozót az idén, talán nem okozok nagy meglepetést, ha elárulom: csekély sikerrel. A népharag gyorsan megtalálta, és emiatt most a napokban már attól össznépileg föl lett hördülve, hogy megtudtuk: ezúttal is őt adta nekünk a sors, illetve Wágner úr. Nekem viszont már akkor, a kecskeméti bemutatkozása során szimpatikus volt, bár természetesen én magam is ordibálva próbáltam őt visszaküldeni a melegebb éghajlatra, ahol ő honos. Nem is a barkója tetszett annyira, amely régi időket idéz, hanem az az önfeledt öröm, az a határtalan élvezet, amivel szaladgált, tevékenykedett, sípolt, mutatott, tett-vett; az az akkurátus szigor, amellyel a sárga lapot elővette és felmutatta, (akkurátussága miatt a szóban forgó tárgyat az ember hajlamos már inkább sárga kártya vagy a sárga cédula megnevezéssel illetni); úgy éreztem, hogy íme, egy jókedvű gyermek a megfáradt, búbánatos képű felnőttek (értsd: a jelenlévő labdarúgók és mi, a nézők) közt végre alaposan kijátszhatja magát.
Hadd örökítsem meg itt a nevét: Miguel Alvaro Garcia, de én őt magamban immáron becézem, mégpedig - az egyszerűség és a megjegyezhetőség végett - Carlos Miguel de Santiago de Chilének.
Ugyanakkor az MTK elleni meccsen egyszer csak rájöttem, hogy valójában miért szimpatikus nekem, annak ellenére, hogy Kecskeméten sem fújta be nekünk a hazai pályát, (mert a bűne szerintem csak ennyi volt), és hogy a Hungária körúton se fújta be nekünk a hazai pályát. (Mi voltunk otthon, nekem elhihetitek.)
Na, szóval már a kezdés előtt beugrott, hogy hát mert kiköpött a kedvenc perui íróm, Mario Vargas Llosa.
Kérem szépen, tessék eldönteni:
Miguel Alvaro Garcia (alias Carlos Miguel de Santiago de Chile), labdarúgó játékvezető:
Mario Vargas Llosa, író, aus Peru:
Ezúton jelezném a potenciális érdeklődőknek, hogy ha legalább öten vállalják, hogy jelentkeznek, akkor az iwiw-en vagy a Facebook-on megalakítom a Miguel Alvaro Garcia aka Carlos Miguel de Santiago de Chile fan klubot. Kecskeméti székhellyel, természetesen, hátha legközelebb már befújja a hazai pályát.
Hajrá, szenyoresz és szenyorász.
Utóirat, május 21-én.
Lehet, hogy van a bíróban egy kis Recoba meg Laux József is.
Freca gyűjtése:
Egy igazi totószelvény. Illetve sajnos nem szelvény, de program. 1968-ból.
(2010.01.02. 13:16, Heszusz reagálása: És vajon megvertük a Várpalotát?)A Huracan edzője:
Lásd: Tippmix sirámok, augusztus 5.
A bizonyíték és az ígéret
1. Az ígéret: A nyaralásra viszem a KTE mezemet, e rövid szünet során egy módon tudom támogatni a csapatot: minél több siófoki flipperbe rekorderként beírni csapatunk nevét. Bízhattok bennem, elegánsan, de ellentmondást nem tűrően teszem majd a dolgom.
2. A bizonyíték:
A Stanley-kupa
Illusztráció a Géza bá` hazaviszi a Stanley-kupát íráshoz. Lelőhely: Anekdotatár (egyéb.)Apa és fia, valahol Isztambulban. (A sztambuli fogoly megnézte, és gyorsan helyesbített: "Kis pontosítás, ez a kép Isztambultól 2000 km-rel délkeletre egy Midyat nevű kisvárosban készült.")
(A két ember is megható, de majd ugyanennyire megindító az oszlop!)
Illusztráció az Ápr. 15-i sirámhozKocsonya fejhússal
Szólj hozzá
Zalai Antal [ 2009-08-03 08:16 ]
Szép napot kívánok!
Csak azt szeretném kérdezni, hogy a televízióban láttam az \"Álmodó ember\" című Tipp Mix által támogatott \"szösszeneteket\". Szeretném még egyszer megnézni. Ezt az interneten hogyan tudom megtenni?
Válaszukat előre is köszönöm, üdvözlettel:
Zalai Antal
Hírek
Vasas - KTE 2-4 (0-3)
Magabiztos győzelem. Újra kupadöntőben a KTE. Debrecen - KTE 1-1
Az egyenlítő gólunkig is csak a leginkább elfogultak izgultak egy picit - vagyis egy picit mi is izgultunk -, ám amikor Savic tanári labdáját követően Tököli eldöntötte a továbbjutást, végképp megnyugodtunk.
A "Mit ér a kupadöntő, ha Liga?" kérdés felvetésekor jusson eszünkbe például a pár héttel ezelőtti Liverpool-Cardiff City csodálatos League Cup final, és örüljünk, hogy az idén újra kupadöntőben szurkolhatunk, ráadásul itthon.
(S hogy ennek például mi a folyománya? Hát például az, hogy a kényelmes megoldás miatt nálunk például immáron a család összes nőtagja bejelentette részvételi szándékát.) KTE - Haladás 2-2
Rendkívül indiszponált játékvezetés mellett a gyenge színvonalú, mégis küzdelmes mérkőzés a gólváltásoknak köszönhetően voltaképpen elszórakoztatta a publikumot. Az eredmény igazságos. 1-0, (Lencse) 1-1, 1-2, 2-2 (Tököli). KTE - Debrecen 4-0
Az ember ímmel-ámmal, félszívvel, logisztikázza ki, hogy a sípszóra kiérjen, - mert ez csak Ligakupa, és bár elődöntő, de akkor is csak odavágó a Debrecen ellen -, aztán úgy tér haza, hogy fél lábbal már a következő kupadöntőben van a csapat, és bár csak Ligakupa, tehát pacal helyett csak paprikás krumpli, de a paprikás krumpli is jó, ha éhes az ember. Csak most már aztán főzzük is meg. Honvéd - KTE 1-4
Egyszerű játék ez. Hátul nem kell gólt kapni, elöl néhány helyzetet be kell rúgni. Csattanós válasz ez a károgóknak - vagyis nekem is. Carry on! KTE - Pécs 1-2
A 22. másodpercben már vezettünk, 10 perc 43 másodperc után már ők vezettek. Ezután nyolcvan percen át erőlködtünk, elképzelés, átütőerő nélkül. Igazságos az eredmény. Debrecen - KTE 2-1
Óvatosan kezdtünk, aztán egyre bátrabbá váltunk. Én tévében nézve úgy éreztem, az egyik pontra rászolgáltunk volna. KTE - MTK 1-0
Ligakupa: KTE - MTK 1-0. Összesítésben 3-2. Akik becsülettel végigfagyoskodták a mérkőzést, azok jutalma egy Litsingi-gól volt a 79. perc táján. Továbbjutásunk csak addig a néhány másodpercig forgott veszélyben, amikor az első félidőben egy vendégfejes után a labda gondolkodott, hogy a jobb alsó sarkunkba pattanjon vagy mellé. KTE - Diósgyőr 1-0
A 6. másodpercben megítélt büntetőből szerzett góllal értékes három pontot szereztünk egy alacsony színvonalú, küzdelmes mérkőzésen. Debrecen - KTE 1-1 (0-1)
Becsülettel harcoltak a fiúk, sokáig csak egy gólra voltunk a továbbjutástól, a párharc tehát végig kiélezett volt, ezt elsősorban a Debrecenbe ellátott szurkolóink meg is érdemelték. Tehát mégiscsak az odavágó második félidejében látott brigád a mi csapatunk. KTE - DEbrecen 1-2 (0-2)
Kínkeserv a köbön. Néző korábban kibolondítva, tragikomikus gesztus, homályos jövő, the rest is silence. KTE - DEbrecen 1-2 (0-2)
Kínkeserv a köbön. Néző korábban kibolondítva, tragikomikus gesztus, a jövő homály. Kaposvár - KTE 2-1
Vert sereg kapott ki Kapos büszke várában. KTE - Paks 0-1
Mumusunk lett a Paks. Megérdemelten szenvedtünk vereséget egy sokáig 0-0-ásnak kinéző mérkőzésen az idei év leggyengébb játékával. A teljes csapat betlije ellenére Németh Gábort mégis muszáj kiemelni: nélküle már az első félidőben komoly hátránnyal fordultunk volna. Angol szakértőnk véleménye: This game was difficult to lose but we succeeded. (Ezt a meccset nehéz volt elveszíteni, de nekünk sikerült.) Ligakpua: KTE - Szolnok 0-0
A Ligakupa jelenlegi fázisában már mindkét brigádnak mindegy volt. Olyan is volt. De a szurkoló nem teheti meg, hogy nem megy ki. (Még ha szét is fagy.) KTE-Siófok 3-2 (1-2)
Nehéz, de megérdemelt győzelem. Újpest - KTE 3-1
First half was disappointing, but we dominated after the equaliser and deserved another goal. That said, there was more than one penalty that could have been given to Ujpest, so ultimately, we deserved a point from this game and were unlucky to come away with nothing. My MotM: Maynard for his work in both attack and defence. Good effort boys! Hajra KTE! (Matt Bruce)
Hajtott a csapat, eldőlhetett volna így is, úgy is. Sajnos úgy dőlt el. KTE - Pápa 3-0
Helyenként parádés játékkal, megérdemelten győzött a KTE, s a tabellán eddig nem látott magasságba emelkedett. Sivic és Savic újfent bizonyította, hogy erről a sportágról ők tudják a legtöbbet Magyarországon. De a meccs embere ismét Bori Gábor volt. Videoton - KTE 0-2 (0-0)
Fegyelmezett, jól szervezett játékkal bravúros, megérdemelt győzelem a bajnok otthonában. Radanovic csúsztatott, Savic bombázott. Rába ETO - KTE 4-0
Nagyon kikaptunk. Mit lehet erre mondani? Azt, hogy jobb a Rába ETO vendégeként szarrá veretődni, mint Szentesen küszködni a második ligába való feljutásért.
Ja, és a Ribánszki nem kapus. Aranyos fickó, imádom, bármikor beszélgetek vele, főzök rá, de nem kapus. KTE - Ferencváros 1-0
A vendégcsapat jól megszervezte a védekezését. Ennek ellenére többgólos hazai győzelem is születhetett volna, mivel azonban a helyzetek kimaradtak, a végén örülhettünk a győzelemnek a minden mindegy alapon kitámadó fővárosiak ellen. ZTE - KTE 1-1
Döntetlen a sereghajtó vendégeként. Vezettünk is, aztán a végén tíz emberrel támadtunk. A netes tudósításokból ítélve. KTE - Vasas 1-1
Nagy nehézségek árán sikerült feltörni a Vasas védelmét. Ha a helyzeteket berúgjuk, simán megvan a meccs. Aztán a némi bíróig segédlettel megtámogatott Vasas úgy fölbuzdult, hogy a végén az iksznek is örülhettünk. Az az érzésem, hogy szerdán veszítettük el ezt a két pontot, amikor tíz emberrel mindent elkövettünk a győzelemért. Haladás - KTE 2-2
Így a távolból, látatlanban bravúrosnak tűnő pontszerzés, értékesnek tűnő pont. Haladás - KTE 2-2
Így a távolból, látatlanban bravúrosnak tűnő pontszerzés, értékesnek tűnő pont. KTE - Honvéd 3-1 (1-1)
Közönszégszórakoztató, izgalmas mérkőzésen megérdemelt győzelem. Pécs - KTE 2-2
Nem láttam a mérkőzést, csak a vitibeten követtem a számokat, (elég fárasztó volt), tehát elfogulatlanság nélkül jelenthetem ki: két pontot Pécsen hagytunk. KTE - Debrecen 0-1
A vendéggyőzelem igazságtalannak tűnhet, de nem érdemtelen. Ma este:
KTE - Debrecen. Diósgyőr - KTE 1-2
Nyertünk, az a lényeg, a többire fátylat. KTE - Kaposvár 4-0 (3-0)
Siófokon tudtam követni, neten, egy étteremben, de büszkén KTE póló/sálban. Hogy egy kedves ismerőst idézzek: állva haltunk meg. Paks - KTE 3-2
A tribünön 3-1 után aggodalom által vezérelve már azon malmoztunk, hogy ez milyen siralmas, hogy a védelem átjáróház, meg hogy a támadójáték esetleges, ehhez képest meg simán döntetlen is lehetett volna. Kecskeméti TE - Aktobe 1-1
Dühömben fogalmazott fogadalmamat megszegve, gyermekeimet nyaralásban cserbenhagyva mégiscsak hazajöttem a mérkőzésre. Nálunk jobb csapat ellen csíptünk meg egy értéktelen döntetlent. (Hogy Dosso mit keres a kezdőben: rejtély. Mondjuk nálam az Ebala is a "köszönjük, Emese kategória.) A kupafőpróbán Kecskeméti TE – Videoton 0-1 (0-0)
Az első félidőben a vendégeknek állt a zászló, nyomasztó volt a vendégfölény, úgy a 60. perc után inkább nekünk, 10 emberrel szemben már helyzeteink is voltak, őket kihagytuk, aztán egy szép egyéni villanás döntötte el a meccset. (A tűzijátékot eme malőrből kifolyólag nem vártuk meg.) Semmi gond, a májusit kellett megnyerni.
KTE - Gloria Bistrica 1-1 (1-0)
A mi Bélánk, Matt és én 1. (Nem engem kell lefogni, Matt a tetkójára büszke.)
A mi Bélánk, Matt és én 2.
Matt karja (kislányom munkája.)
Ismerkedés a mi Bélánkkal, avagy van élet vereség után
Május 20. Miguel Alvaro Garcia alias Carlos Miguel de Santiago de Chile vs. Mario Vargas Llosa
Kérem szépen, a mai meccsünket, az MTK-KTE-t ismét a chilei bíró vezette. Már vezetett nekünk egy találkozót az idén, talán nem okozok nagy meglepetést, ha elárulom: csekély sikerrel. A népharag gyorsan megtalálta, és emiatt most a napokban már attól össznépileg föl lett hördülve, hogy megtudtuk: ezúttal is őt adta nekünk a sors, illetve Wágner úr. Nekem viszont már akkor, a kecskeméti bemutatkozása során szimpatikus volt, bár természetesen én magam is ordibálva próbáltam őt visszaküldeni a melegebb éghajlatra, ahol ő honos. Nem is a barkója tetszett annyira, amely régi időket idéz, hanem az az önfeledt öröm, az a határtalan élvezet, amivel szaladgált, tevékenykedett, sípolt, mutatott, tett-vett; az az akkurátus szigor, amellyel a sárga lapot elővette és felmutatta, (akkurátussága miatt a szóban forgó tárgyat az ember hajlamos már inkább sárga kártya vagy a sárga cédula megnevezéssel illetni); úgy éreztem, hogy íme, egy jókedvű gyermek a megfáradt, búbánatos képű felnőttek (értsd: a jelenlévő labdarúgók és mi, a nézők) közt végre alaposan kijátszhatja magát.
Hadd örökítsem meg itt a nevét: Miguel Alvaro Garcia, de én őt magamban immáron becézem, mégpedig - az egyszerűség és a megjegyezhetőség végett - Carlos Miguel de Santiago de Chilének.
Ugyanakkor az MTK elleni meccsen egyszer csak rájöttem, hogy valójában miért szimpatikus nekem, annak ellenére, hogy Kecskeméten sem fújta be nekünk a hazai pályát, (mert a bűne szerintem csak ennyi volt), és hogy a Hungária körúton se fújta be nekünk a hazai pályát. (Mi voltunk otthon, nekem elhihetitek.)
Na, szóval már a kezdés előtt beugrott, hogy hát mert kiköpött a kedvenc perui íróm, Mario Vargas Llosa.
Kérem szépen, tessék eldönteni:
Miguel Alvaro Garcia (alias Carlos Miguel de Santiago de Chile), labdarúgó játékvezető:
Mario Vargas Llosa, író, aus Peru:
Ezúton jelezném a potenciális érdeklődőknek, hogy ha legalább öten vállalják, hogy jelentkeznek, akkor az iwiw-en vagy a Facebook-on megalakítom a Miguel Alvaro Garcia aka Carlos Miguel de Santiago de Chile fan klubot. Kecskeméti székhellyel, természetesen, hátha legközelebb már befújja a hazai pályát.
Hajrá, szenyoresz és szenyorász.
Utóirat, május 21-én.
Lehet, hogy van a bíróban egy kis Recoba meg Laux József is.
Freca gyűjtése:
Egy igazi totószelvény. Illetve sajnos nem szelvény, de program. 1968-ból.
(2010.01.02. 13:16, Heszusz reagálása: És vajon megvertük a Várpalotát?)
A Huracan edzője:
Lásd: Tippmix sirámok, augusztus 5.
A bizonyíték és az ígéret
1. Az ígéret: A nyaralásra viszem a KTE mezemet, e rövid szünet során egy módon tudom támogatni a csapatot: minél több siófoki flipperbe rekorderként beírni csapatunk nevét. Bízhattok bennem, elegánsan, de ellentmondást nem tűrően teszem majd a dolgom.
2. A bizonyíték:
A Stanley-kupa
Illusztráció a Géza bá` hazaviszi a Stanley-kupát íráshoz. Lelőhely: 
(A két ember is megható, de majd ugyanennyire megindító az oszlop!)
Illusztráció az Ápr. 15-i sirámhoz
Kocsonya fejhússal
