Ballószögi Vállalkozók – Szabadszállási SE 1-4 (0-1) Ballószög, 57 néző
Ballószög: zöld szerelés
Szabadszállás: piros mez, fekete nadrág, fekete zokni
1. Félidő
Az első félidő rendkívül alacsony színvonalú játékot hozott, a rengeteg hiba miatt ugyanakkor tengernyi volt a szabálytanság. Egyik fault mögött sem volt szándékosság, alattomosság, viszont irgalmatlanul összerugdosták egymást.
Ami a játékot illeti, már az elején játszott, hogy csak idő kérdése, hogy a jóval magabiztosabb, erősebb játékerőt képviselő (hazai kispadon: két ember, vendégek kispadján: el se fértek) vendégcsapat mikorra gyűri be a hazaikat. A hazaiak egyetlen reménye pedig – a tudósító szerint- az volt, ha sikerül a mérkőzést 0-0-ra hozni.
Hogy nem sikerül, az az első félidő végén dőlt el, amikor egy jogosan befújt 11-esből megszerezték a vezetést a vendégek.
2. Félidő
A másik félidő elején aztán mindjárt háromra növelték az előnyt. Előbb a szállásiak nagy öregje (Laci) volt eredményes, két percre rá pedig az egyik hátvédjük zúdította a labdát a jobb felső sarokba majd harminc méterről. Leesett az állunk. Megyei meccsen ekkora gólt még nem láttunk.
Ekkor szemmel láthatóan megzuhant a hazai csapat, hiába, hogy már egy félidőnél is kevesebb volt hátra, benne volt a levegőben egy nagyon nagy verés. Ám ekkor a ballószögiek úgy döntöttek, a becsület annál mégis többet ér, és megindították a harcot a becsületgólért. Ez végül összes is jött, a hangulatot ékesen jellemzi, hogy a hazai kapus kétségbeesetten kiabált, hogy „Hozzátok már a labdát!” – mármint gólöröm után, kezdőkörbe vissza - , ám aztán a vendégek nagy öregje (Laci) újra a hálóba talált, közvetlen közelről, s az eredmény immáron nem változott. A játék képe alapján az eredmény igazságos.
Szubjek Tivadar rovata:
1. Idő
Egyéb megfigyelésekre ezúttal nem maradt energia. Száraz, szikár Pilinszky-verseket idéző idő volt. Sütött bár a nap, az irdatlan szél miatt azonban valami kegyetlenül fáztunk már a legelső perctől fogva. A tudósítói stáb legfiatalabb tagja a végén már annyira fázott, hogy az utolsó öt percet a pálya felé irányított személygépkocsi szélvédőjén át tekintettük meg.
2. Szurkolók aránya:
A hazai nézők – nyilván a hideg idő miatt – a megszokottnál kisebb számban látogattak ki, a vendégek viszont meglehetősen népes, s még annál is hangosabb kontingenssel képviseltették magukat.
3. Új arcok
A Ballószögi Vállalkozókat megannyiszor láttuk már, ezúttal több ismerős arcot is hiányoltunk. Állhat emögött átigazolás is, de a megye 3-ban léteznek ennél jóval prózaibb okok. A csapatot gyakran az élet állítja össze, hiszen ezek ajátékosok dolgoznak, nemritkán bizony még hétvégén is.
Ékes példa erre a tavaly őszi Helvéciai Vállalkozók – Ballószögi Vállalkozók meccs, amikor kedvenc kapusunk, Csirke a kezdő sípszó után öt perccel futott be. Kedvenc kapusunk tűzoltó, és oltani volt, erdőtüzet.
Ballószög: zöld szerelés
Szabadszállás: piros mez, fekete nadrág, fekete zokni
1. Félidő
Az első félidő rendkívül alacsony színvonalú játékot hozott, a rengeteg hiba miatt ugyanakkor tengernyi volt a szabálytanság. Egyik fault mögött sem volt szándékosság, alattomosság, viszont irgalmatlanul összerugdosták egymást.
Ami a játékot illeti, már az elején játszott, hogy csak idő kérdése, hogy a jóval magabiztosabb, erősebb játékerőt képviselő (hazai kispadon: két ember, vendégek kispadján: el se fértek) vendégcsapat mikorra gyűri be a hazaikat. A hazaiak egyetlen reménye pedig – a tudósító szerint- az volt, ha sikerül a mérkőzést 0-0-ra hozni.
Hogy nem sikerül, az az első félidő végén dőlt el, amikor egy jogosan befújt 11-esből megszerezték a vezetést a vendégek.
2. Félidő
A másik félidő elején aztán mindjárt háromra növelték az előnyt. Előbb a szállásiak nagy öregje (Laci) volt eredményes, két percre rá pedig az egyik hátvédjük zúdította a labdát a jobb felső sarokba majd harminc méterről. Leesett az állunk. Megyei meccsen ekkora gólt még nem láttunk.
Ekkor szemmel láthatóan megzuhant a hazai csapat, hiába, hogy már egy félidőnél is kevesebb volt hátra, benne volt a levegőben egy nagyon nagy verés. Ám ekkor a ballószögiek úgy döntöttek, a becsület annál mégis többet ér, és megindították a harcot a becsületgólért. Ez végül összes is jött, a hangulatot ékesen jellemzi, hogy a hazai kapus kétségbeesetten kiabált, hogy „Hozzátok már a labdát!” – mármint gólöröm után, kezdőkörbe vissza - , ám aztán a vendégek nagy öregje (Laci) újra a hálóba talált, közvetlen közelről, s az eredmény immáron nem változott. A játék képe alapján az eredmény igazságos.
Szubjek Tivadar rovata:
1. Idő
Egyéb megfigyelésekre ezúttal nem maradt energia. Száraz, szikár Pilinszky-verseket idéző idő volt. Sütött bár a nap, az irdatlan szél miatt azonban valami kegyetlenül fáztunk már a legelső perctől fogva. A tudósítói stáb legfiatalabb tagja a végén már annyira fázott, hogy az utolsó öt percet a pálya felé irányított személygépkocsi szélvédőjén át tekintettük meg.
2. Szurkolók aránya:
A hazai nézők – nyilván a hideg idő miatt – a megszokottnál kisebb számban látogattak ki, a vendégek viszont meglehetősen népes, s még annál is hangosabb kontingenssel képviseltették magukat.
3. Új arcok
A Ballószögi Vállalkozókat megannyiszor láttuk már, ezúttal több ismerős arcot is hiányoltunk. Állhat emögött átigazolás is, de a megye 3-ban léteznek ennél jóval prózaibb okok. A csapatot gyakran az élet állítja össze, hiszen ezek ajátékosok dolgoznak, nemritkán bizony még hétvégén is.
Ékes példa erre a tavaly őszi Helvéciai Vállalkozók – Ballószögi Vállalkozók meccs, amikor kedvenc kapusunk, Csirke a kezdő sípszó után öt perccel futott be. Kedvenc kapusunk tűzoltó, és oltani volt, erdőtüzet.